A KEZDET

Volt k�t k�z�piskol�s bar�t, aki elhat�rozta, hogy zenekart alap�tanak. Õk Brian Welch �s Reginald Arvizu voltak. Reginald, azaz Fieldy eredetileg git�rozott, de a banda kedv��rt �tv�ltott basszusgit�rra. Megalap�tott�k a Ragtyme-ot. Ebben a band�ban Brian �s egy J.C nevû sr�c git�rozott, Fieldy basszerozott, Richard Moral �nekelt �s Tommy dobolt. Ez a banda azonban nem tartott sok�ig, hamar feloszlottak hogy egy m�sik band�ban, a L.A.P.D.-ban ( Love And Peace Dude ) zen�ljenek. Ebben Fieldy �s Richard zen�lt, majd beker�lt ide James Christian, alias Munky. A band�ba mind�ssze az�rt ker�lt bele, mert hossz� haja volt, de k�sõbb kider�lt, hogy a j�t�ka sem elhanyagolhat�. Kellett ugye m�g egy dobos is, ez�rt feladtak mindenf�le hirdet�seket. Sok jelentkezõt meghallgattak, amikor egy 13 �ves sr�c is �zenetet hagyott nekik. ( „H�, sr�cok, kerestek m�g egy dobost?” ) A fi�k meglepõdtek a sr�c l�tt�n, de amikor meghallott�k j�tszani, tudt�k, hogy �v� a munka.

AZ ELSÕ L�P�SEK

A banda nem sok koncertet adott, mind�ssze kettõt. Ezut�n Los Angeles-be k�lt�ztek. Ekkor mindannyian 18 �vesek voltak, David pedig 16, �gy õ csak k�sõbb tudott ut�nuk menni. Szerz�d�st k�t�ttek a Triple X Records-sal, �gyhogy megsz�letett a h�romsz�mos dem�juk, ami viszonylag sikeres lett, t�zezer darabot adtak el belõle. A sikeren felbuzdulva felvett�k egyetlen albumuk, ami eredetileg Laughning As People Die lett volna, de a h�bor� miatt Who Laughning Now?-ra v�ltoztatt�k. A siker a fej�kbe sz�llt: hamar minden b�rb�l kiz�rt�k õket, ugyanis a nev�ket felf�jt�k a falakra, z�ztak a bulikon… Nem csoda h�t, hogy Moral nem akart tov�bb �nekelni, �gyhogy kil�pett a csapatb�l. A t�bbiek folytatni akart�k, felvett�k Briant m�sodgit�rosnak, �s a Creep nevet v�lasztott�k.

 Egyszer, mikor James �s Brian hazamentek Bakersfield-be, bet�vedtek egy helyi b�rba, ahol egy SexArt nev� banda j�tszott. A zene nekik t�l elvont volt, de ott helyben megk�rny�kezt�k a frontembert, Jonathan Davis-t.

„Bolond lettem volna, ha nem sz�llok be” – mondta Jonathan. Mint kider�lt, Fieldy Jon-nal j�rt egy iskol�ba. Felvett�k a KoRn nevet, ami Jon-t�l sz�rmazik, a gyerekes �r�sm�ddal egyetemben.

KoRn

�jabb szerzõd�s, ez�ttal az Immortal / Epic kiad�val. 1994-ben jelent meg az azonos nev�, KoRn c�m� deb�t�l� album. Ezen szerepelt a sokat emlegetett Daddy is, amit mind�ssze egyszer j�tszottak el �lõben, Jonathannak annyira f�jdalmas volt, a f�ldrõl vitt�k el a mentõk…

Az �j kislemezt az MTV is j�tszani kezdett, �gy hamarosan mindenhol r�luk lehetett olvasni. Ahogy ez lenni szokott, sok banda lem�solta a hangz�sukat, a Sepultura-t�l kezdve a Coal Chamber-ig. A KoRn egyre n�pszerûbb lett, felker�ltek a Billboard-ra �s turn�zni kezdtek t�bbek k�z�tt a The Offspring-gel, a Biohazarddal, a House of Pain-nel �s Marilyn Mansonnal. R�szt vettek az Ozzfesten is, azonban annyira �sszevesztek Ozzy feles�g�vel, hogy abbahagyt�k. (Mostanra m�r kib�k�ltek �s a 2003-as Ozzfesten ism�t r�szt vettek)

Az egy�ttesrõl elnevezett elsõ nagylemez�n – David vill�mgyors dobperg�sekkel, Munky �s Head git�rosok ijesztõ, h�tborzongat� riffekkel, Fieldy impressz�v kalap�csszer� basszusvonalakkal �s Jonathan val�di �rzelmi �nekhangj�val – a KoRn nyersen mutatkozott be a vil�gnak. A t�bbnyire �n�letrajzi szerzem�nyek, amelyeket Jonathan �rt, az elvesz�tett gyermekkort ecsetelik. Olyan heves �rzelmekkel �s energi�val adta õket elõ, hogy mindenhol azonnal megnyerte a rajong�k tetsz�s�t.

A KoRn a furcsa egy�ni hangz�s�t m�s egy�ttesektõl elt�rõ m�don �rte el. Az elsõ �s legjelentõsebb k�l�nbs�g, hogy Head �s Munky h�th�ros git�rokon j�tszanak. A t�bbleth�r alacsonyabb hangnemis�get biztos�t, �tfog�bb akkordtartom�nyok elõad�s�t teszi lehetõv�. Head �s Munky nem konformist�k, git�rjaikat nem �gy sz�laltatj�k meg, mint a zen�szek t�bbs�ge: a g�nyos, m�ly hangok �s az �les magas hangok h�tborzongat� kever�kek�nt. A KoRn elsõ nagylemeze k�tszeresen platin�s lett.

A lemezen tal�lhat� a KoRn shownyit� dala, a Blind, a Shoots and Ladders, az �szbont�an gyors Divine �s az �ltal�nos tetsz�snek �rvend� Need to is. Az eg�sz lemez tulajdonk�ppen a gyerekkor metafor�ja. Ezt bizony�tja a lemezbor�t�n l�that� fiatal l�ny k�pe, a mell�kelt gyerekk�z�r�sos k�nyvecske, valamint a corn sz� cs�folkod� ki�r�sa K-val �s ford�tott R-rel. Lelkes k�vetõiknek azonnal szembe�tl�tt, hogy Jonathan mondanival�ja nem az a megszokott sz�veg, hogy „Oh, a bar�tnõm elhagyott...”, amilyen az egy�ttesek legt�bbj�re jellemzõ. Ehelyett igaz t�rt�netek hangzanak el az emberrõl, akinek a m�lt esem�nyei t�nkretett�k az �let�t.